Az épület felújítása és rekonstrukciója a Teleki László Alapítvány Népi Építészeti Programjának segítségével valósul meg.
Az épület felújítása és rekonstrukciója a Teleki László Alapítvány Népi Építészeti Programjának segítségével valósul meg.
Kárpáti János Szarvaskő Történelem és Természet kötetében az alábbiakat találjuk: "Az 1905-ben indult Eger-Putnok közötti vasútvonal kiépítése 1908-ra Szarvaskőt is elérte, s a település ily módon is bekapcsolódhatott az országos vérkeringésbe, elzártsága megszűnt. A vonalon a három alagútból kettő Szarvaskőnél épült, hosszuk 76 és 156 m. A vasút jótékony hatással volt a település szénbányászatára is. Megkönnyítette a szállítást, amikor 1922-ben az Eger–Putnok vasútvonaltól kiindulva az Almár–völgyön át a bányáig megépítettek egy 5,5 km hosszú iparvágányt. Így a korábban a szállítási nehézségek miatt beszüntetett termelés ismét folytatódhatott. A szénbányászat több időleges bezárás és szakaszos termelést követően 1969-ben szűnt meg a településen." Tóth István Szarvaskő című kötetéből tudjuk hogy az állomásfőnökök a következők voltak: Papp Endre az 1920-as évek elején. Feredély József 1924 körül, az 1930-as években Sárosi László, 1940-es években Nagy László, Pálmai István 1950-től 1966-ig, végül Juhász Ferenc 1985-ig. Ezután már állomásfőnök nem volt, mert Szarvaskő Felnémethez tartozott.
Az épület Szarvaskő Ófalujának peremén helyezkedik el a Szarvaskői vár lábánál. Az ingatlan a Szarvaskői vár műemléki területéhez tartozik. A falun keresztülhaladó Országos Kéktúra útvonal közvetlen az épület mellett halad el. Az ingatlant három oldalról a Bükki Nemzeti Park határolja. Az épület telkének területe egykor a Borsod utca házainak a hegyoldalra felkúszó telkeihez tartoztak, amit az 1908-ban átadott Eger-Putnok vasútvonal levágott az út menti portákról. A vasút túloldalán fennmaradó telekrészeket később összevonták, és így alakult ki a mai állapot. Az ingatlan Szarvaskő belterületéhez tartozik.
Az épület közel százéves, eredeti tervei ma is rendelkezésre állnak. Ezek tanúbizonysága szerint az épület 1928-ban vagy valamivel utána épülhetett. Az épületről, mint m. kir. postahivatalról, képeslap is készült, melyet Knöpfmacher J. nyomdája sokszorosított fekete-fehér, illetve utólag színezett formában.
A tervekből továbbá kiderül, hogy az építettő egy bizonyos Papp Endre. Tóth István Szarvaskő című kötetéből tudjuk, hogy állomásfőnökként, majd az 1920-as évektől postamesterként dolgozott a faluban. Nagyapám hagyatékából továbbá előkerült egy fénykép, mely a Papp családot ábrázolja. Ez a fotográfia egy-két tárgyi emlékkel mai napig a házban található.
Papp András miskolci parókus (a család leszármazottja) elmondása szerint a kép azon alkalmak egyikén készült mikor Papp Antal vendégül látta a családot, így a szülőket és Papp Endre öccsét, valamint további 9 testvérét is. Sajnos egyelőre arról még nem került elő adatt, hogy a püspök látogatást tett volna Szarvaskőben. Az 1912-es kép az ungvári püspöki palotában készült, melyet a mai napig meglátogathatunk az ungvári várhegyen.
Papp Antal 1867. november 17-én született Nagykállóban, édesapja a helyi parókus volt. 1893. december 24-én szentelte pappá Friczák György munkácsi megyéspüspök, akinek titkára, majd utódlási joggal felruházott segédpüspöke lett. Firczák György 1912-ben bekövetkezett halála után átvette a munkácsi püspökség vezetését, sőt 1912. november 17. és 1913. október 5. között az újonnan felállított Hajdúdorogi Egyházmegye apostoli kormányzója is volt. A trianoni békeszerződés után Kárpátalja Csehszlovákia része lett: Papp Antal nem volt hajlandó letenni a csehszlovák állam iránti hűséget bizonyító fogadalmat, emellett az egyházi intézmények helyzete is tovább nehezedett. 1924-ben Rómába utazott, ahol a Szentszék erélyes közbelépését kérte a cseh kormánynál az egyházmegye ügyeiben, és feltárta XI. Piusz pápa előtt a valós helyzetet. Hazaérkezése után körlevélben közölte az egyházmegye papságával, hogy tehetségét és erejét a rábízottak vezetésére használta, s engedelmeskedve a pápai felmentésnek, lemond a püspöki székről. Ezt követően XI. Piusz pápa kinevezte küzikei címzetes érsekké. Papp Antal még 1924-ben átvette az eperjesi és munkácsi egyházmegyék Magyarországon maradt egyházközségeiből alakított Apostoli Exarchátus vezetését, felruházva a megyéspüspököket megillető jogokkal és kiváltságokkal. 1945. december 24-én hunyt el. Miskolci temetése után testvére a földi maradványokat átvitette Hajdúböszörménybe, szülei mellé. Onnan szállították jelenlegi nyugvóhelyére, a máriapócsi bazilika kriptájába. forrás: www.magyarkurir.hu
Egy kis nyomozás után a családikép helyszínéül szolgáló termet is be tudtuk azonosítani a püspöki palotában a díszes cserépkályha segítségével.
A Trianoni békediktátummal Ungvár cseh kézre került és így Papp Antal püspöknek menekülnie kellett. Érdekesség, hogy Papp Endre felesége Remete Mária Kajdanó nevű faluból származik. Ez a település Munkács és Ungvár közt található. Az adatok alapján itt is házasodtak össze 1895-ben. Az is előfordulhatott, hogy a család együtt menekült el a megszállt Kárpátaljáról és ez után települtek át a mai értelemben vett Észak Magyarországra. Ennek kiderítése további kutatásokat igényel.
Papp Antalt Piusz pápa 1924. július 4-én felmentette a munkácsi püspöki székből, és küzikei c. érseki címmel kinevezte a Miskolci Apostoli Exarchátus kormányzójává.
1947-ben elhunyt Papp Endre, tehát legkésőbb eddig a dátumig működhetett a postaszolgálat az épületben. Idős özvegyét 1955. december 4.-től a felvidékről áttelepített Tóth Sándor és családja gondozta annak egy év múlva bekövetkezett haláláig. A Papp házaspár gyermektelenül hunyt el. Sírjuk a Szarvaskői temetőben található.
Az özvegy halála után a Tóth család lakja az épületet. 1959-ben átalakítják a házat a kor divatjának megfelelően. Ekkor kap műpala fedést az utcáról látszó tetőfelületeken, valamint bontják ki a régi nyílászárókat és cserélik le háromosztatú redőnyös ablakokra. A homlokzatokról lekerülnek a tagozatok és helyette sávos színezésű kőporos vakolat kerül. Az üvegezett tornác boltíves ablakai helyett egyenes záródású ablak, illetve ajtó kerül. A főhomlokzat füles kialakítását szintén visszabontják az épület oromfalas lezárása helyett konty készült. A nyárikonyha bővítés is ekkorra datálható.
1979-ben nagyszüleim megvásárolták a házat és azóta is a család birtokában van az ingatlan. A Tóth család Egerbe költözött. Valikanéni a házaspár lánya sok érdekes adattal és a Papp házaspárt ábrázoló fotóval segítette a kutatást.
Jelenleg a Teleki Alapítvány segítségével az épület eredeti tetőkiképzésének rekonstrukciója folyik. A Népi Építészeti Program keretében.
© 2017
rtu@rtu.hu
www.rtu.hu